Írtam Kókusznak.
Ő a haverom. Nem igazi Kókusz, csak így hívják. Hadd tudja meg ő is.
Hogy képzelje el, anya utánozni akarta őket. Mármint, hogy majd szép lassan olyan sok vadhúst kapok, mint Kókusz. Hát, mit mondjak, ez nem jött be. Anya elővette a mérleget, és az eddigi összesen 20 dekát felemelte 30-ra.
Először csak a futiban fosogattam egy kicsit, de a Kókusz anyja mondta, hogy Kókusz is így kezdte. Ezért folytatta a napi 30 dekát. Harmadik nap reggel már nem jutottam el a futira. Sőt, az utcára sem. Sőt, a lépcsőházba sem. Értitek, maradt a konyha. Szép nagy fostos adagot tettem le. Az én anyám ekkor emlegette Kókusz anyáját.
