Dr. Drazsé

Már egy hete csak a Pocakra gondolok. Mert pont egy hete volt, hogy anyával elmentünk Pocak búcsúztatására. Persze, ti nem ismertétek őt. Pocak kicsi fehér bongyori kiskutya. Anya ezt úgy mondja, hogy kicsi fehér bongyori kiskutya volt.

Ilyen a Pocak

Ezt én nem nagyon értem. Mert amikor ott voltunk azon a búcsúztatón, akkor Pocak is ott ugrabugrált, meg hentergett, meg simogattatta magát. Igaz, nem volt Pocak-szaga, mert mindezt csak a számítógépen láttam. Egy filmen. De attól még ott volt.

Pocak és Pite

Pocak és Szofi

Meg volt még egy nagyon szép fénykép is róla és a fénykép mellett sok-sok virág. És nem volt szabad megenni. A sok virágot. Kókusz persze megpróbálta, de még neki sem engedték meg. Kókusz egy naaagy fehér golden és igen határozott fellépésű. De virágot még ő sem ehetett. Így aztán inkább Csocsóval játszott. Na, erről fotó is készült, mert anyira ádázul játszottak. Én csak a bokorból figyeltem őket. Nem akartam zavarni. Meg Kókusztól tartok is egy ici-picit. De ezt ne mondjátok el neki, mert így is eléggé sakkban tart engem. A határozott fellépésével.

A bokorból lesem Kókuszt és Csocsót

Kókusz és Csocsó

Hallottam, amikor Viki – ő a Pocak anyája – mesélte az én anyámnak, hogy Pocak valamit felevett a Margitszigeten és utána „nem tudták megmenteni”. Nagyon füleltem, mert én is fel szoktam enni mindenfélét a földről. Persze csak akkor, ha anya nem látja. Viki azt mondta, ő se látta, hogy mit evett fel. Mármint a Pocak. De valami nagyon rossz dolog lehetett, azért nem tudták megmenteni. Én nem tudom, mi az, hogy megmenteni. Meg hogy miért nem tudták. Én anyát is megmentem, amikor fürdik a tóban. Mert mindig félek, hogy nem tud kiúszni. És azt sem értem, hogy anya ezt miért nem szereti. Mindig azt mondja, hogy hagyjam úszni és ne karmolásszam össze-vissza a nagy megmentésben.

Viki, Zsófi, Kálmán, Anya és Kókusz

Igaz, ami igaz, azóta nem láttam Pocakot a futiban. Vikiék – az „ék” az a Robi, Pocak apája – most már csak két kutyával járnak oda. Valamiért Pocakot soha nem hozzák. Lehet, hogy ennyire megharagudtak rá? Hogy azóta is büntetésben van?

 Anya azt mondta, hogy ezért kell úgy mondani, hogy Pocak kicsi fehér bongyori kiskutya volt.

Pocak, Szami, Pite

 (A fotókat anya csórta le a FB-ról)

Ezt onnan tudom, hogy mindenki borzasztó kedves hozzám, össze-vissza simogatnak, anya meg úgy szólít, hogy „kispapa”.

A komoly apa

Hallottam, amikor anya büszkén mesélte a parkban, meg a futiban, hogy én apa lettem. Meg emlegette Bimbit is, hogy ő meg anya. Nem nagyon értettem, minek örömködik annyira, azt meg végképp nem, hogy egyáltalán honnan tudja. Azért mert valamikor nagyon régen, vagy két hónapja, én jókat játszottam Bimbivel, attól hogy lettem apa? Jó, igaz, udvaroltam is neki a magam módján, meg rá is másztam, de aztán eljöttünk tőlük és azóta se láttam.

Drazsé elsőszülött fia

Ma délután meg fogták magukat Andrissal és nagy titokzatosan elmentek itthonról. Engem, persze nem vittek magukkal. Anya azt mondta, hogy azért nem mehetek, mert Bimbi nagyon mérges lenne, ha odamennék hozzájuk. Na, ezt aztán végképp nem értettem. Meg persze nem is hittem el. Már miért lenne Bimbi mérges, amikor eddig mindig olyan jókat hancúroztunk együtt? Ha valaki anya lesz, attól mindjárt mérges is lesz? Jó, tudom, anya is szokott néha mérges lenni. De csak akkor, amikor rosszalkodom. De olyan még nem volt, hogy azért ne mehettem volna oda hozzá. Legfeljebb csak percekig. És amikor odamentem, mindig ki is tudtam engesztelni. De anya szerint a kutya-anya az más. Mert amikor vadonatúj kölykei vannak, akkor senkit sem enged a közelükbe. Még az apát sem. Vagyis engem. Pedig biztosan őt is hamar ki tudnám engesztelni.

Miért lenne Bibi mérges?

De anya hajthatatlan maradt. Meg Andris is. Na, persze, Andris mindig melléáll, ha rólam van szó. Pedig néha ők is vitatkoznak, és én olyankor sohasem szólok bele. Egyszer igazán meghálálhatná.

 Amikor hazajöttek, hoztak egy csomó fényképet. Na hiszen! Mit kezdjek én a fotókkal? Azoknak a kis izéknek, akik állítólag az én kölykeim, se szaguk, se hangjuk nincsen. Csak fekszenek ott egymás hegyén-hátán a Bimbi hasa alatt. Állítólag szopiznak. Mert az a kajájuk, amit Bimbi cicijéből kapnak. Úgy hívják azt a dolgot, hogy anyatej. Brrrr. Ezek még enni se tudnak normálisan!

Drazsé és Bimbi kölykei, 10 kicsi néger

De anya megígérte, hogy amikor a kicsi barna mini-csoki labik hathetesek lesznek, akkor majd én is megnézhetem őket. Élőben. Hát erre kiváncsi vagyok!

Egy kicsi a tízből

Nézzétek meg, hogy dolgoznak a kis majmocskák:

(Képek és videó: Láng András)